Jelentősen visszavetették tavaly a magyarok utazási kedvét azok a hírek, amelyek tavaink és fürdőink vízminőségével voltak kapcsolatosak. A legnagyobb botrányt az a balatonfüredi eset kavarta, amelyben többen megbetegedtek az egyik úszóverseny alatt. Az eset után sokan le is mondták nyaralásukat. Idén az ÁNTSZ már 87 esetben tárt fel hiányosságokat a hazai fürdőkben. Ugyanakkor az aggódó családok számára megnyugtató lehet, hogy utazás előtt, az internet segítségével, az ANTSZ oldalán leellenőrizhetik, hogy milyen a fürdővíz minősége mondjuk a Balaton 130 strandján, esetleg Hévízen, vagy a Tisza-tónál.
A legkevésbé Hévízen kell félni attól, hogy rossz a víz minősége. Németh György, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház környezetvédelmi vezetője szerint: a hévízi termálvíz minőségét havi rendszerességgel mérik a tóban, a mintából kiolvasható következtetéseket akkreditált vizsgálólaboratóriumban dolgozzák ki, melynek eredményét minden Hévízre látogató számára elérhetővé tesz a fürdőváros. Horváth Orsolya, a helyi TDM szervezet vezetője szerint: a külföldön is híres a víz tisztasága, amely természeti adottságaiból fakad. Mint mondta: az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) rendszeresen vizsgálja a szabadvízi fürdőhelyek vízminőségét. Ebbe nem csak a nagyobb tavak, folyók mellett kialakított strandok tartoznak bele, hanem a Hévízi-tó is. A tóból néhány hete vettek mintát, amelynek a minőségét kiválónak találták. Ez nem véletlen, hiszen a termálvizű tavat tápláló források vízhozama másodpercenként több mint 400 liter. Ez arra elegendő, hogy a gyógytó vízmennyisége hetente kétszer teljes mértékben kicserélődjön.
Komoly figyelem összpontosul a Balaton strandjaira is. Országos Intézet honlapján 130 balatoni strand vízminőségét olvashatjuk le mi magunk. Egy-egy strandot általában egy szezon alatt négyszer vizsgálnak: nyitás előtt és a nyár folyamán havonta egyszer. A szabad strandokon a vízmintavétel mellett a helyszínen nézik meg az OKI szakemberei, hogy van-e szennyeződés a vízen.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal legújabb összesítése szerint jelenleg 575 medencés közfürdő működik az országban, ezek többsége, háromszáz egység csak szezonálisan üzemel. A szezon kezdetéig a fürdők közel felét ellenőrizték, a júniusban nyitó medencés fürdők vizsgálata pedig jelenleg is zajlik. Jellemző, hogy a közegészségügyi felügyelők, tisztiorvosok évről-évre ugyanazokkal a visszatérő problémákkal találkoznak.
A leggyakoribb hiányosságok között a zuhanyzók, illemhelyek nem megfelelő állapota, a burkolatok töredezettsége, a takarítottság hiánya szerepel. Sokszor előfordul, hogy az üzemeltetési szabályzatot nem aktualizálják, az üzemnaplót nem vezetik megfelelően és kémiai biztonsági problémák is előfordulnak. A vízminőséget tekintve nagy a különbség a régebbi típusú, töltő-ürítő és a korszerűbb, vízforgatós medencék között. A bakteriológiai vizsgálatok alapján az előbbiek 16 százaléka, a vízforgatós medencék 94 százaléka kapott megfelelő minősítést. Komoly gondot okozhat az is, ha – jellemzően a hétvégéken – lényegesen túllépik a jóváhagyott terhelési értéket, vagyis a megengedettnél többen vannak a medencében.
A pezsgőfürdőkről fontos tudni, hogy ha azokat nem megfelelően üzemeltetik, akkor nő az ún. Legionella-fertőzés kockázata. Az elmúlt évben három, bizonyítottan ehhez köthető legionellosis járványról szerzett tudomást az ÁNTSZ. Amennyiben a területileg illetékes népegészségügyi intézet a fürdőzők egészségét veszélyeztető vízminőségi problémát észlel, haladéktalanul megtiltja az adott medence üzemeltetését és elrendeli a medence fertőtlenítését. A medence további használatát kizárólag laboratóriumi vizsgálati eredményekkel igazolt megfelelő fürdővízminőség mellett engedélyezik.
Az idén június elejéig az ország egész területén 87 esetben intézkedtek a közegészségügyi felügyelők különböző szabálytalanságok miatt.
